Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelző térképe szerint 600 centiméter körül fog tetőzni az újabb árhullám.
A múlt héten tetőzött kisebb áradás apropóján már megnéztük, melyek voltak a legnagyobb, de mégis jól dokumentált dunai árvizek, azóta viszont az előrejelző görbe ismételten felfelé kezdett ívelni és újabb, most kicsivel nagyobb árhullámot jelez előre. Ebben sincs semmi meglepő, kifejezetten csapadékos időszakot élünk és így van ez a Duna vízgyűjtő területein is. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy ezeket a térképeket hogyan is érdemes elemezni, ezért kigyűjtöttünk néhány érdekességet, elemzési szempontot, amit érdemes lehet ilyen térképek elemzésénél, értelmezésénél fejben tartani.
Bizonytalansági faktor
Az OVF előrejelző oldala is felhívja a figyelmet arra, hogy az előrejelzések nem feltétlenül pontosak, sőt, inkább valószínű, hogy nem azok, viszonyítási alapnak viszont megfelelnek. Mint fogalmaznak, egyes, a folyók forrásvidékéhez, illetve a vízgyűjtő magasabban fekvő területeihez közel eső vízmércék esetében, a csapadékhullást követően rövid idő alatt megindul a vízszintek gyors emelkedése. Ebből következően, ilyen esetekben az előrejelzési időszak vízjárásának alakulását jelentős mértékben a csapadékviszonyok jövőbeli alakulása határozza meg, vagyis a vízállás-előrejelzések pontosságát a csapadék-előrejelzések beválása alapvetően befolyásolja.
Mivel a csapadék-előrejelzések bizonytalansága – hasonlóan a hidrológiai előrejelzésekhez – az időelőny növekedésével gyorsan fokozódik, az ilyen vízmércék esetében a többnapos előrejelzések sokszor igen jelentős, az átlagos bizonytalanságokat megjelenítő hibasáv által mutatottnál nagyobb bizonytalansággal terheltek,
és inkább csak az előrejelzett hidrológiai helyzet bekövetkezésének reális esélyére hívják fel a figyelmet. Mindemellett elmondható, hogy a csapadéktevékenység közeledtével az előrejelzések egyre növekvő megbízhatósága révén egyre bizonyosabb képet kaphatunk a várható jelenségekről.
Számít a háttérszín
Ismerjünk meg egy alapfogalmat: időelőny. Az időelőny azt az időtávot mutatja, amelyet az előrejelzés lefed, azaz több napot, általában hatot. A hat napos időelőnyű vízállás-előrejelzések első szakasza az elmúlt időszak időjárási eseményeinek hatására várhatóan előálló hidrológiai helyzetet mutatja (ezt az előrejelzésben világosszürke háttérrel jelölik). A második szakaszban szereplő, tehát nagyobb időelőnyű vízállás-előrejelzések pedig már elsősorban a meteorológiai előrejelzéseken alapulnak, így ezek pontossága nagymértékben függ a meteorológiai előrejelzések beválásától (ezeket már sötétszürke háttér jelöli, ahogy a fenti képen is látható). A világos- és sötétszürke hátterek egymáshoz képesti aránya alapvetően a vízmércék forrásvidéktől vett távolságától, pontosabban az összegyülekezési és levonulási időktől függ - írja az OVF.
Árvízvédelmi fokozatok
A térképen - az egyes állomásoknál láthatóan - színekkel jelölik a különböző árvízvédelmi fokozatokat és más értékeket, ezek leosztása a következő:
az I. fokú árvízvédelmi készültségi szint meghaladása: sárga
a II. fokú árvízvédelmi készültségi szint meghaladása: narancssárga
a III. fokú árvízvédelmi készültségi szint meghaladása: piros
az LNV szintjének meghaladása: lila
az LKV szintjének alulmúlása: kék
Az LNV és az LKV bizonyára sokak tekintetét megakasztotta: valóban, ha nem vagyunk hidrológusok, ez a két betűhalom sokat nem jelent. A vízmércén a vizsgált évig bezárólag előfordult legmagasabb vízállás jele az LNV. Az LKV pedig természetszerűleg a legkisebb vízállást jelöli.
A vízmércék színéhez tartozó szintek és fokozatok ugyanakkor vízállástartományt jelölnek, ezért eltérhetnek az adott folyószakaszra elrendelt árvízvédelmi fokozattól.
Ami bizonyos, hogy a következő napokban érdemes elkerülni a Duna-partot, illetve kerékpárral is figyelni kell, mert egyes útszakaszokat időszakosan elönthet a víz.
Comments