A váci Zsidó Hitközség elnökével a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából beszélgettünk.
Milyen Sződligeten lenni? Évek óta nem volt megemlékezés Sződligeten a holokauszt áldozatainak emléknapján, hogyan élte meg a meghívást?
Nagyon örülök, igazán kedves emberekkel találkoztam itt. Feldobott ez az egész engem és, mivel Sződliget holokauszt-kori történetéhez voltak 30 éves olvasmányaim, de már régen nem foglalkoztam ezzel, fel tudtam frissíteni ennek a megemlékezésnek az okán akár Radnóti szellemiségét, akár más eseményeket. És egyáltalán, nagyon örülök, hogy meghívtak, kissé furcsa is volt, nem gyakran hívnak erre fele, de egy élménnyel távozok innen.
Miért kell újra és újra megemlékeznünk a holokausztra? Mi a nap üzenete?
Az a tanulsága ennek a napnak, hogy soha ne hagyjuk az ilyen események megismétlődését. Ne lehessen soha faji alapon megkülönböztetni az embereket.
A holokauszt egy intő példa, de úgy látom, nem eléggé intő példa. A mai nap is dúlnak a harcok, Izraelt is támadják.
A 6 napos háborúban részt vettem, de ilyen sok veszteség akkor sem érte Izraelt. A reguláris hadviseléssel ellentétben itt nem látni az ellenséget, ez a leghúzósabb, a legalattomosabb háború, a terror eszköze azt mutatja, hogy félnek az elkövetők. Ukrajnában is harcok dúlnak, azok, akik egykor együtt harcoltak a nácizmus ellen, ma ismét egymást gyilkolják. A holokauszt megtörtént. Az üzenete pedig az, hogy gondolkodjunk el egy kicsit, hogy soha ne ismétlődhessen meg se a zsidósággal, se senki mással az a brutális, feldolgozhatatlan trauma, amire ma is emlékeztünk.
Hirdetés
Sok helyen atrocitások érték a zsidóságot.
Sajnálatosan ma Európában a zsidóság a nagy városokban sokszor támadás alatt áll, szembe kell néznünk azzal, hogy mivé lettünk. Az indigó visszanyalt.
Ha már beszélgetünk: ejtsünk pár szót arról, hogy a zsidóság mivel járult hozzá Európa mai értékeihez?
A zsidók egy mezőgazdasági országból ipari kultúrországgá tették Magyarországot, de Európának még többet adtak. Mi oszmán, tatár, német, orosz elnyomás alatt éltünk, de eközben sok országban évszázadokon át szabadság volt, így sok zsidó települt meg nyugatabbra.
A zsidó embereket általában az alkotás vágya tölti el,
ez rólam is elmondható egyébként. Amikor 20 éve megvettem a leomlás közeli váci zsinagógát, a Mazsihisz központjában is azt mondták, hogy őrült vagyok. Nagyon sok pénzembe, időmbe került, de idén állami segítséggel sikerült befejeznünk a templom felújítását és már van zsidó hitközség Vácon. Hogy mit adtak nekünk a zsidók? Nem is kezdenék hosszabb felsorolásba, hogy milyen épületeket terveztek, milyen felfedezések, hány Nobel-díj kapcsolódik a zsidósághoz. És hosszabb távon visszatekintve, a zsidóság hite, elvei a kereszténységgel összefonódva fektették le az általunk szeretett kontinens alapjait.
Kiemelt kép: Sződligetiek.hu
Köszönöm ezt az interjút!